A 2009. július 3-5. között a Pest megyei Verőce melletti Csattogóvölgyben összegyűlt többezernyi, erdélyi származású magyar kinyilvánítja felháborodását és tiltakozását a határainkon kívül élő magyarság elleni sorozatos támadások, a nemzeti intolerancia, a többségi nemzeteknek az európai uniós normákkal összeegyeztethetetlen politikája miatt. A szerbiai és ukrajnai, magyarok elleni sorozatos támadások, műemlékgyalázások mellett különösen arcpirító jelenségeknek vagyunk tanúi az EU-tag Szlovákiában, ahol most fogadták el a gyalázatos nyelvtörvényt, és az utóbbi hónapokban mindinkább Románia esetében is. Hogy itt csak a legkirívóbb megnyilvánulásokat említsük: Basescu elnök, Románia hivatalos álláspontját képviselve, éppen Budapesten jelentette ki, hogy a Székelyföldön soha nem lesz autonómia, hogy Románia egységes nemzetállam, és soha nem fogja elismerni a kollektív jogokat. Ugyancsak ő a román zászló ünnepét is provokatív módon a Székelyföld fővárosában, Csíkszeredában tartotta meg, zászlót adományozva az ottani katonai egységeknek, hangsúlyozva és szentesítve ezzel a Székelyföld katonai megszállását. A Székelyföld közintézményeinek magyar vezetőit, lényegében etnikai tisztogatást végezve, hivatalukból eltávolítják. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában a napokban avatták a város díszpolgárává azt a magyargyűlölő publicistát, aki számára elfogadhatatlan, hogy a román nyelv határai ne essenek egybe Románia hátáraival. A magyarság számára ugyanez legyen természetes, mégpedig – mint mondta – Csaba bölcsője mellett!
Egy tervszerűen végrehajtott folyamat sorozatos lépéseit látjuk, amit nem lehet másként értelmezni, mint a magyarságnak Romániából való eltüntetésére irányuló gyakorlatot, az etnikai tisztogatás minden eszközét felhasználva. A mögöttes indokokra pedig a román politikum trianoni pszichózisa ad magyarázatot. E szerint a megszerzett Erdély nélkül elképzelhetetlen Románia léte, a terület eredeti birtokosának a magyarságnak viszont egyszerű jelenléte is megkérdőjelezi a birtoklás jogosságát. A sokat hangoztatott európai gondolkodásmód, az autonómiák biztosította egymás mellett élés e bizantín szellemmel nem egyezethető össze. Mindezt eddig is ismertük, csupán átmeneti periódusok politikai érdekei takargatták ideig-óráig. A kis lépések politikáját folytató magyar hozzáállást az uniós tervek megvalósulásáig tolerálták. Aztán ledobták magukról a leplet. Még a parlamentben is elhangzott a nyers valóság. Beléptünk Európába, hátrább az agarakkal magyarok. Demográfiai viszonyaink tragikus alakulása, érdekérvényesítő képességünk végzetes meggyengülése végzetes veszélyeket hordoz magában. Bár a széles román tömegek teljes érdektelensége a „magyar kérdés” iránt kimutatható, ugyanakkor az is világos, hogy ha a politikai érdek azt kívánja nem nehéz felkorbácsolni indulataikat.
A román vezető politikai réteg, akárcsak anyaországi magyar megfelelője nem foglalkozik a középtávon felettünk tornyosuló közös nagy demográfiai veszedelemmé, mely egész Európát is fenyegeti. Még soha nem hangzott el, hogy ha „szégyenkalodáinkból” kilépve nem fogunk össze, valamennyien eltűnünk a táj etnikai térképéről. Közben hiába siratjuk legendás csillagösvényeinket, vagy Burebistát.
Románia globális divat szerint haszonelvű, de a magyartól eltérően mindenkor nemzeti szellemű urai rövidlátó nacionalizmusuktól vezetve terelgetik mindkét etnikumot a romlás felé. A komprádor magyar oldal viszont még egészséges nacionalizmussal sem vádolható.
Kijelentjük, hogy ragaszkodunk magyarságunkhoz, emberi létünket, mint magyarok tudjuk és akarjuk megélni, amihez Isten és az ember törvényei szerint egyaránt jogunk van. Ezért jogot formálunk az Erdélyben magyarként való megmaradásunkat biztosító két eszköz, a kettős állampolgárság és az autonómia jogintézményéhez.
A kettős állampolgárság fennmaradásunk alapvető lelki feltételét jelenti. Elfogadásának már a rendszerváltás első kormánya egyik első intézkedésének kellett volna lennie. Elmaradása igazolja, hogy nem volt igazi rendszerváltozás. Magyarország politikai életében gyökeres fordulat előtt állunk, ezért felszólítjuk a következő parlamenti választások után felálló, reményeink szerint valóban magyar érdekeket szolgáló kormányt, hogy első lépéseinek egyike legyen a kettős állampolgárság intézményének bevezetése. A politikai erőviszonyok jelenlegi alakulása előre vetíti annak lehetőségét, hogy e lépésnek meglesz a parlamenti (kétharmados) feltétele.
Nem lehet Európától várni a megoldást. Az anyaországnak kell lépnie. De ugyanakkor felkészülnie is arra, hogy számos elfogadott példát felmutatva, kivédje a majd őt érő támadásokat.
A magyarság autonómiájának háromlépcsős (területi, kulturális és személyi) biztosítása Európában bevált és sikeres gyakorlat. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nyilatkozatában foglaltakkal egyetértve valljuk, hogy „az európai gyakorlaton alapuló közösségi autonómiák rendszerét alkalmas eszköznek tartjuk a kisebbségi helyzetű magyar közösségek problémáinak megoldására”, és hogy e közösségek „autonóm intézményrendszer hiányában kiszolgáltatottak maradnak a manapság egyre inkább felerősödő többségi nacionalizmusok által táplált asszimilációs törekvésekkel szemben.” A magyarság erdélyi fennmaradását, egyben a románság tényleges érdekeit is szolgáló valódi magyar-román kiegyezésnek ezért elengedhetetlen feltétele az autonómia biztosítása!
A fentieket tekintetbe véve felszólítjuk a következő időszakban felálló nemzethű magyar parlamentet és kormányt, az erdélyi magyarság politikai érdekképviseleti szerveit, valamint az Európai Parlamentbe bejutott 27 magyar képviselőt, hogy összehangolt, egységes stratégiát követve, igazunk tudatából és nemzeti létünk fennmaradásához fűződő alapvető jogunkból erőt merítve tevékenykedjenek e cél elérése érdekében, a Kárpát-medencei magyar közélet és a sajtó meghatározó szereplőit pedig arra kérjük, hogy mindehhez biztosítsák a megfelelő szellemi-eszmei hátteret.
Európa románságát pedig arra figyelmeztetjük, hogy közös megmaradásunk igazi záloga csak az lehet, ha együtt örülünk közös boldogulásunknak, ha együtt őrködünk minden megszülető magyar és román csecsemő – sőt minden Kárpát-medencei gyermek – felett. Ha nem ezt tesszük, látszólagos előnyeikre alapozott vágyálmaik beválhatnak és tanúi lehetnek a magyarság eltűnésének, de azt ők legfeljebb egy-két generációval fogják túlélni.
Verőce, 2009. július 4. Közreadja az Erdélyi Körök Országos Szövetsége nevében
Dr. Kövesdy Pál t.b. elnök Nagy Árpád elnök