1. A Bécsi Döntést követően, még a honvédség bevonulása előtt a Hitel munkatársai összeülnek és elkészítik azt a beadványt, melyet Teleki Pálhoz juttattak el. Ebben Erdélynek különleges státust kérnek és lefektetik az észak-erdélyi milliós román kisebbség további sorsát megkönnyítő nemzetiségi politika alaptételeit, például: a román nyelv oktatása legyen kötelező minden magyar iskolában is, és a román többségű területeken legyen elvárás a hivatalnokok nyelvismerete, hozzanak létre román intézményeket, stb. Nem véletlenül tud erről a tényről keveset a magyar, s főleg a román közvélemény, miként arról sem, hogy ennek a román kisebbséggel kapcsolatos egyes tételei a zavaros évek ellenére sok tekintetben meg is valósultak. E téren éppen a román propaganda hirdeti az ellenkezőjét s egyes kiadványokban nem riad vissza a legvadabb hamisításoktól sem, el egészen a primitíven montírozott fotókig. Az immáron európai Romániából a Ceausescu idejében „elkövetett” gátlástalanul tudatmérgező csalások cáfolásáról még nem hallottunk. Sőt! A memorandumban a teljes erdélyi magyar értelmiség nevében szólaltak meg, s az erdélyi magyar társadalom sajátos szerveződési formáinak, hagyományának megőrzését követelték.Óvtak attól, hogy Erdélyt a neobarokk Magyarország formalizmusához asszimilálják. Ehelyett Erdély autonómiáját s sajátos történelmi értékeinek biztosítását kérték.(…) Márton Áron és Gyárfás Elemér javasolják, hogy a román iskolaügyet bízzák a román egyházakra és a püspökök kapjanak kétszer annyi szubvenciót, mint amennyit a magyarok kaptak előzőleg a román kormánytól. Tamási Áron egy Szellemi Tanács felállítását kéri, melynek megkérdezése nélkül ne lehessen döntéseket hozni Erdélyben.
Az idézett szöveg szüleim házában, a Hitel otthonában került megtárgyalásra, szüleim ennek tanúi voltak és nem egyszer mondták el nekem annak történetét. Teleki Pál, unokaöccsének a Hitel holdudvarához tartozó Teleki Ernőnek a lakásán szállt meg, s így ő kapta a feladatot a memorandum átadására. Teleki a memorandumot teljes megértéssel fogadta és – főleg a románok vonatkozásában – meg is valósította követeléseit.
2. Aztán további Teleki Pállal kapcsolatos adatok is felbukkannak a Hitel környezetében. Keveset beszéltek eddig arról, hogy Teleki Pál az Erdélyi Pártot éppen saját németellenes vonalának erősítése miatt óhajtotta létrehozni. A Hitelesek ebben meghatározó részt vállaltak. A szüleim által kiválasztott és megtervezett, anyám által berendezett főtéri Erdélyi Kör, nemcsak a felduzzadt Hitel, hanem az Erdélyi Párt otthonává is vált.
A háborús események és a magyar revíziós remények teljesülésének sajnálatos egybeesése egy ellentmondásokban nagyon gazdag korszakot jelent. A magyar nagypolitikában hatalmas egymásnak feszülés észlelhető a németbarát vonal képviselői és Teleki Pál önálló magyar külpolitikát szorgalmazó igyekezete között. Teleki még lemondását is felajánlja (1940. szeptember 1.) Horthynak, de az nem fogadja el. A miniszterelnök a Bécsi döntés után nagymértékben próbál az erdélyi lobbyra támaszkodni. Nem csoda, hiszen a józan ész politikájának itt sokkal jobb iskolája működött a 22 év tapasztalatainak nyomása alatt.
Mindez Telekit megfelelő lépések megtételére ösztönzi. A visszatért Észak-Erdélyből képviselőket hív be. A Hitel legbelső köreiből közöttük van, Albrecht Dezső, Vita Sándor valamint Teleki Béla és Mikó Imre is.
Erdély a parlamentben, mint egység kíván jelentkezni.
3. Teleki szorgalmazza az Erdélyi Párt létrejöttét. A párt elnöke a Hiteles gróf Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke lesz. Főtitkárnak a szintén Hiteles Mikó Imrét választják. A nemzetiségi jogászi tekintélye ekkorra már igen magasra értékeli őt.
Amint arra Vallasek Júlia Török Zsuzsanna nyomán figyelmeztet, valójában az Erdélyi Párt politikai programja a Hitel-mozgalom elképzeléseinek enyhén módosított változta volt.
A háború ezt követő szakaszában a párt munkájára rá is nyomja bélyegét a Hitel szelleme. Az Erdélyi Párt mindet elkövet, hogy Teleki politikáját támogassa, és a német befolyást ellensúlyozza.
A párt programja szerint Erdély minden kérdésre választ kíván kapni, és egy erős és független Magyarország felépítésének szolgálatában kíván állni. A népi elemekből utánpótlást kapó értelmiségi rétegnek a nemzettársadalom szolgálatába való állítását óhajtja. A magyar állameszmét magáévá tevő románságnak biztosítani akarja a nyelv használatának jogát a közoktatásban, közigazgatásban és a bíróság előtt, az egyházi megbecsülést, nemzeti érzelme védelmét, politikai jogainak gyakorlását – olyan mértékben, ahogyan azt a romániai magyarságnak megadják.
Annak ellenére, hogy több párt is próbálkozik, mert a visszacsatolt Erdélyt jó politikai vadászterületnek tekinteni, az Erdélyi Párt ellenáll. Bár idővel kialakul két szárny, a Teleki szellemének továbbvitelében egységes marad és halála után is ennek megfelelően dolgozik a magyar parlamentben.