Menü Bezárás

Mai napság sokat kérdezgetik jó, s még gyakrabban rossz szándokkal, hogy mi is az a magyar.

Mert ilyen szavak, hogy magyar, hogy nemzet vagy haza,-körözött gonosztevő módjára surrannak a szép magyar beszéd egykor magasba törő falainak tövében.

Sokféle választ adhat erre a gondolkodó emberfia.

Én most egy különös változattal lepem meg az itt következő versek olvasóját.

A magyar például valami olyasféle is, mint Steinné Gruber Katalin. És ha az aki nem érti mit mondok, most szemét törölgeti, akkor megismétlem ezt a nevet.

Mert aki igazán magyar, aki 1100 éves európaisággal magyar, az tudja, hogy magyarságunkat vállalni kell. Nem neveknek csengése, még csak nem is géneknek kavargása az ami ezt eldönti, hanem valami mindenek feletti szellemi közösség. S ha erre valaki ellenérvet hozna fel, azt egy szörnyű és felébresztő szó észre térítheti. Imígyen: Trianon. Nekünk már csak az a magasban élő haza adatik meg. De azt követeljük, Azt nem adjuk.

A haza a magasban pedig nem létezhet a szép magyar szó és a gazdag magyar tehetség nélkül.

Ezeknek pedig birtokosa a fenti név hordozója, aki valóságos kis intézmény, aki egy község, egy közösség lelke-mozgatója.

Nem könnyű az ő dolga, mert rendhagyó ez a közösség. Hagyománya nem ezer éves és legfőbb hagyománya – bizonyos értelemben-éppen a hagyománytalanság. Mert ez a község úgy jött létre, hogy folytonos létrejövésben élje életét. Mert itt nem lehet túlsúlyban soha az őslakos, aki pár évtizeddel megelőzte a másikat. A folyton érkezőket.

Steinné Gruber Katalin a régiekből való, és a rövid múltú falu lassan gyarapodó hagyományai között örökre helyet kapott.

Magyarsággal, emberséggel, elképesztő sokoldalú tehetséggel, szeretettel telt szívvel, és eltaposhatatlan alkotókedvvel.

Ez utóbbi tulajdonság lehetne e csonka ország legbiztosabb megmentője.

Figyeljenek hát a versfaragó Steinné Gruber Katalinra, és nézzenek utána egyéb tehetségeinek is.

Ő egy jövőt mondó magyar, egy jövőre szavazó magyar, akiben az a jövő valóban el is kezdődött.

Leányfalu

2002. március 19.